A különadó alapjaiban rendítheti meg a független biztosításközvetítői piacot
2010 július 16 (péntek) Hírek
Parlamenti végszavazás előtt áll a pénzügyi szervezetek különadóját is szabályozó törvénycsomag, amelynek rendelkezései alapvetően formálhatják át a független biztosításközvetítők piacát is. Ennek ellenére a hazai biztosítási alkuszokat tömörítő két érdekképviseleti szövetség, a FBAMSZ és a MABIASZ egyike sem vehetett részt annak a jogszabálynak az egyeztetésében, amelynek következménye az ügyfelek nevében eljáró alkuszok jelentős részének, különösen a működését már 2009-es év előtt megkezdő, legfelkészültebb közvetítői rétegnek az ellehetetlenülése lehet.
A két szövetség hangsúlyozza: tagságuk tevékenységében a hitelközvetítés marginális szerephez jut. A biztosítási alkuszok egyáltalán nem játszottak szerepet a válság kirobbanásához vezető banki termékek fejlesztésében és disztribúciójában, a gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan inkább maguk is elszenvedői voltak a válság hatásainak, ezért méltánytalan, hogy a törvényjavaslat ugyanolyan különadóval sújtja a biztosítási alkuszokat, mint a bankokat és a hitelközvetítőket.
A bankadóról szóló törvénytervezet a független biztosítási alkuszoknak – pénzügyi közvetítőként – a korrigált nettó árbevételük 5,6 százalékának megfelelő különadót kell megfizetniük. Tekintve, hogy a PSZÁF 2008-as adatai szerint a 430 szereplőt magában foglaló független biztosításkövetői piac mintegy 60 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1 milliárd forint körüli mérleg szerinti eredmény kitermelésére képes, a különadó a szektor szereplői számára átlagosan éves nyereségük több mint háromszorosát kitevő összeget jelent majd. (Összehasonlításul: a bankszektort szintén nehéz helyzetbe hozó különadó a bankok nyereségének mintegy harmadát „viszi el”. Ugyanez a szám a biztosítók esetében az eredmény 50 százaléka.)
„A bankadó olyan mértékű teher, amely a két szövetség tagságának túlnyomó többsége számára, főként a kis, sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett alkuszcégek esetében egyértelmű működési és fennmaradási problémákkal jár majd. – hangsúlyozza Püski András, a MABIASZ elnöke. – Ezért tartjuk különösen problémásnak, hogy a törvényjavaslatot előkészítő minisztérium a hazai alkuszokat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket - a jogalkotásról szóló hatályos törvény előírásait figyelmen kívül hagyva - egyáltalán nem vonta be az egyeztetési folyamatba.”
„Amennyiben az országgyűlés a jelenlegi, elviselhetetlen mértékű feltételekkel fogadja el a jogszabályt, természetesen minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk a szakma túlélése érdekében – mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Nagyon bízunk abban, hogy a bankadóhoz kapcsolódó jövőbeli egyeztetéseken a biztosítási alkuszok szervezetei is képviselhetik majd tagságuk érdekeit, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdaság helyzetének javítását célzó, közös érdekeket szolgáló intézkedések a jövőben az érintett szereplők alapvető érdekeinek figyelembe vételével szülessenek meg.”
A biztosítási alkuszi piac esetleges összeomlása az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna; az alkuszok ugyanis ma már – a fejlett nyugati gazdaságokhoz hasonlóan – idehaza is fontos szereplői a biztosítási piacnak: főként a nem-életbiztosítási termékek esetében. A biztosítók ajánlatait összegyűjtve és elemezve mind magánszemélyek, mind vállalatok részére segítenek megtalálni az adott ügyfélnek optimális biztosítási konstrukciókat, részt vesznek azok folyamatos kezelésében, szükség esetén pedig a kárügyintézésben is. Az ügyfelek érdekeinek képviselete mellett tevékenységük alapvetően járul hozzá a biztosítási termékek átláthatósága, ezen keresztül a biztosítási piacon fellelhető egészséges verseny fenntartásához.
Hogyan alakulnak az albérleti díjak a válság második évében? Hol mennyiért lehet lakást bérelni? Mennyit lehet alkudni a hirdetéshez képest? Melyek a legkeresettebb típusok? Hogy viselkednek a külföldi diákbérlők? Ezekre a kérdésekre ad választ az Otthon Centrum országos diák-albérleti körképe.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2010. július 19-én ágazati vizsgálatot indított a lakástakarék-pénztári piacon. Az iparági elemzések szerint jelentős növekedési potenciállal rendelkező piacon a jelenlegi lakás-takarékpénztárak alapítása óta nem jelentek meg új szereplők, noha a jelenlegi szereplők jövedelmezően működnek.
A lakosság érintett része törlesztési terheinek mérséklése érdekében az UniCredit Bank úgy döntött, hogy 2010. július 15-étől a svájci frank alapú hiteleknél magánszemélyekre vonatkozó deviza-középárfolyamot alkalmazza törlesztési árfolyamként a havi rendszeres törlesztőrészlet meghatározásánál.
Az időközben megjelent jogszabály-tervezet és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott érdemi információk alapján az Erste Bank Hungary Nyrt. továbbra is nyújt deviza alapú, részben vagy egészben ingatlanra alapított jelzáloggal fedezett hiteleket mikrovállalkozásoknak.