2010 április 21 (szerda) Hírek

             

Az Izlandon jelenleg is tartó vulkánkitörés következtében tizenkét európai ország légterét kellett lezárni, a légitársaságok összesen napi 185 millió eurót veszítenek emiatt. Eddig a légi közlekedési ipart és a közeli kapcsolatban álló szektorokat – például a turizmust – érintette a legérzékenyebben a természeti katasztrófa, miként az a Ceska sporitelna által megjelentetett, s a vulkán kitörtének az európai gazdaságokra tett hatását vizsgáló elemzésből kiderül.

A légi közlekedés földre kényszerítése hetente 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz az európai turizmus számára, ráadásul az elhúzódó közlekedési fennakadás negatív módon befolyásolja az olajárakat, de enyhébb hatás várható a biztosítási és az áramszektorban is.

„Az esetlegesen elhúzódó fennakadások sokkal komolyabb hatást fejthetnek ki a világ GDP-jének mintegy 5 százalékát kitevő turizmusra, amelynek egyharmada Európához köthető. A becslések szerint a légi közlekedés minden egyes kiesett hete az európai turizmus számára 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz. Ezen túlmenően a légi közlekedés jelentős visszaesése még az olajárakat is negatív irányba befolyásolja. A még érintett szektorok között szerepelnek a sürgős megrendelések is (pl.: az elektronikai berendezések gyakran a légi szállítástól függnek) és a romlandó áruk is” – jelentette ki Ľuboš Mokráš, a Česká spořitelna makroelemzője.

A legpozitívabb kimenetelű forgatókönyv: Hamufelhő helyett lávakitörésre váltana a vulkán, aminek helyi (korlátozott) hatása lenne

A legjobb eset az lenne, ha a kitörések fokozatosan alábbhagynának, s a hatalmas mennyiségű vulkáni hamut láva váltaná fel (ezt látszik alátámasztani a vulkánt borító gleccser olvadása). „Ebben az esetben a vulkánkitörés nyomán viszonylag rövid időn belül csak helyi hatások jelentkeznének, a széles körű makrogazdasági következmények pedig nem lennének jelentősek” – magyarázza Mokráš. Nem kizárt, hogy az Európai Unió egyes kormányai közvetlen módon az érintett légitársaságok megsegítésére sietnek, ez viszont további terhet ró amúgy is jelentős egyensúlytalanságban lévő államháztartásukra. A légi forgalom nagymértékű visszaesése az olajárakra is negatív hatással lehet.

A legnegatívabb kimenetelű forgatókönyv: kitör a közeli Katla-vulkán, amit leginkább Európa és az euró sínylene meg, a részvényárfolyamok is negatív hatást szenvednének el, de a kötvények támaszra lelnének

A legrosszabb eshetőség az, ha a közeli Katla-kráter is aktív vulkáni tevékenységbe kezd, ami viszont sokkal nagyobb léptékű kitörést jelentene, és a kitörés mértékétől függően még a világ éghajlatára is kihatással lehet. A negatív hatás (a légi közlekedést leszámítva) a mezőgazdaságot érintené a hidegebb időjárás miatt. A jelenlegi helyzet enyhén negatív következményeket jelent az euróra nézve, hiszen a vulkáni tevékenységben egyértelműen Európa a leginkább érintett régió. Habár a Katla kitörését magába foglaló szcenárió globálisan tovagyűrűző hatásokkal járna, Európa a legnagyobb valószínűség szerint aránytalanul nagy mértékben lenne érintett. Ebben az esetben az euróra nehezedő kedvezőtlen tényezők jóval nagyobb súllyal jelennének meg. A világszerte jelentkező visszaesés általánosságban véve nem tesz jót a részvényárfolyamoknak, ugyanakkor a bizonytalanság a kezdeti időkben támaszt nyújthat a kötvények számára. Hosszabb távon azonban az infláció és a magasabbra kúszó kamatok felfelé tolják a hozamokat (ez pedig a részvényárfolyamok kárára válik). A nyersanyagok (az elektromos energia kivételével) negatív irányba változnak a szerényebb gazdasági tevékenység miatt, ugyanakkor az aranyárnak jól jön majd a fokozott kockázatkerülés. A jelenlegi fennakadások kevésbé érintik az áramszektort és a biztosítókat

A különféle piacokon jelentkező hatások egy-egy tőzsdei vállalat példáján:

Bécsi Nemzetközi Repülőtér: A bécsi légikikötő lezárása a becslések szerint napi egymillió eurós bevételkiesést okoz a repülőtér üzemeltetőjének. Túl korai még felmérni, hogy a vulkáni hamu mekkora kárt okozott az európai légi közlekedés és a bécsi repülőtér számára. A bécsi repülőtér üzemeltetőjének részvényei felé eddig megnyilvánuló enyhén negatív hangulat addig fennmarad, amíg tartós javulás nem következik be a jelenlegi helyzetben.
Vienna Insurance Group (VIG): A jelenlegi helyzet nincs kihatással azokra a piacokra, ahol a VIG üzleti tevékenységet végez.
CEZ: A cseh energiaipari óriás életében jelentkező rövid távú hatások elhanyagolhatók (hiszen a vulkánkitörés viszonylag kis mértékűnek mondható, amely eddig nem járt időjárás változással az Európai Unión belül), ugyanis a várakozások szerint az árampiacon semmiféle hatás nem jelentkezik majd. A hidegebb időjárás képében jelentkező hosszabb távú következmények esetén az áramtermelés egyenes arányosságban változik a hőmérséklet süllyedésével (1°C hőmérséklet-visszaesés nagyjából 1 százalék fogyasztásnövekedést okoz).

Unipetrol: A nyersolaj költségeinek emelkedése és a széles körben visszaeső gazdasági tevékenység nyomán zsugorodó kereslet nyomás alá helyezi a finomítói árréseket. Az Unipetrol legnagyobb kitettsége a petrokémiai termékek terén jelentkezik, és a helyzet súlyosbodása esetén ezek is nyomás alá kerülnek.

Forrás: Erste Bank