2010 január 11 (hétfő) Hírek

Meglehetősen kétarcú év volt a tavalyi a befektetési alapok piacán. Az esztendő első felét még az előző évi esés továbbélése jellemezte, a második félévben azonban a piac erőre kapott, mintegy 18%-os növekedést produkálva. Az MKB Bank szakértői előrejelzése szerint 2010-ben folytatódhat a jó széria, éves szinten 15% körüli bővülés várható.

Fellendülés és válság: A válság előtti időszakban dinamikusan növekedett a befektetési alapok hazai piaca: az éves átlagos növekedés 2004-2007 között 37% volt, az alapok GDP-arányos állománya 4,8%-ról 12,5%-ra növekedett. 2008-ban azonban 21%-ot zuhant az alapok nettó eszközértéke, és a csökkenés egészen 2009 második feléig meg sem állt. A magyarországi befektetésialap-piac alakulása 2009-ben két jól elkülöníthető szakaszra – egy hanyatlóra és egy emelkedőre – bontható, a globális és a hazai válság alakulásának lényegében megfeleltethető folyamatokkal – véli Molnár Péter, az MKB Bank stratégiai elemzője.

Mérséklődő visszaesés: Az alapok nettó eszközértéke az első félévben folyamatosan csökkent a tőkekiáramlás következtében, az összesített hozam azonban minden hónapban pozitív volt, a februárit leszámítva. Az első félévi piaci csökkenés számos okra vezethető vissza. A válsággal járó gazdasági visszaesés és a bizonytalanság elfordította a befektetőket a kockázatosnak ítélt eszközöktől. A kiemelkedően magas betéti kamatok és kötvényhozamok pedig csökkentették a befektetési alapok versenyképességét. Szintén hozzájárult a megtakarítások betétek javára való eltolódásához a bankok likviditási szükséglete, valamint azon igénye – a szereplők egy részénél anyabankjaiktól származó kényszere –, hogy javítsák hitel-betét rátájukat. Mivel a háztartások birtokolják a befektetési alapok többségét (átlagosan kb. 60%-át), a lakosság gazdasági helyzetének alakulása (csökkenő reáljövedelem, növekvő munkanélküliség stb.) szintén kiemelt jelentőségű tényező. 2009 szeptemberének végére a háztartások tulajdonában lévő, a bankok számára ügyfélforrást jelentő legfontosabb megtakarítási formákon belül (betét, hitelintézeti kötvény, befektetési alap) az alapok aránya az egy évvel korábbi 23,7%-ról 16,6%-ra csökkent, miközben az összes megtakarítás nőtt. Az alapok fennmaradó kb. 40%-át alapvetően intézmények (27%), nem pénzügyi vállalatok (7%), és külföldiek (2%) birtokolják. Az intézményi ügyfelek alapokban lévő befektetései nem zsugorodtak. A vállalatok jelentős részének jövedelmezősége azonban csökkent, miközben a felszámolások száma megugrott. A vállalati szektor egy hányada felélte megtakarításait, az általuk eszközölt befektetések visszaestek. Mindezek eredményeként a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke 2009 júniusáig 2,4%-kal csökkent.

Pozitív cashflow a második félévtől: A globális befektetői hangulat már tavasszal javulni kezdett, a hazai pénzügyi rendszer stabilizálódott, megnőtt a kereslet a kötvények iránt, lefelé indultak a hozamok és a betéti kamatok. Mindemellett – a válság hatására – javult a lakossági megtakarítási kedv. Az év második felében így a befektetési alapok piacán is megfordult a trend: minden egyes hónap nettó tőkebeáramlással és pozitív hozammal zárult, bőven fedezve az első félévi lemorzsolódást. Igaz, ehhez részben pénzügyi csoporton belüli befektetési-szerkezet átalakítások is hozzájárultak (az Aegon egyes eszközalapjai tőkéjét befektetési alapokba helyezte át), de a növekedés ezt leszámítva is bőven pozitív – hangsúlyozza Molnár Péter. Így az alapok nettó eszközértékének éves növekedése mintegy 18% volt 2009-ben.

Változó igények: Átrendeződött az alapok palettája is. Az elsősorban a lakosságnak szánt, korábban népszerű, zártvégű garantált alapok piaca erős csökkenésnek indult, mivel az alapkezelők nem indítottak újakat a lejáróak helyett. Arányuk a nyilvánosan forgalmazott alapok között egy év alatt 22,0%-ról 15,5%-ra csökkent. A garantált alapok sikeressége eltérő: az év során összességében elfogadható hozamot produkáltak. A 2009-ben lejárt garantált alapok közül a legnagyobb teljes futamidőre szóló hozamot (a BAMOSZ egyedi árfolyamadatai alapján) az MKB Pagoda elnevezésű alapja érte el 53,17%-kal, 3 éves futamidő mellett. A pénzpiaci-, illetve likviditási alapok vagyongyarapodását segítették mind hozam, mind tőkevonzó képesség szempontjából a magas betéti kamatok, illetve a kötvényhozamok is, mivel ezek az alaptípusok kizárólag ilyen eszközöket tartalmaznak. A pénzpiaci- és likviditási alapok vagyonának és részarányának bővüléséhez (arányuk 37,7%-ról 43,8%-ra nőtt) emellett az is hozzájárult, hogy a lejáró zártvégű alapok jelentős részét pénzpiaci alappá alakítottak át azért, hogy a befektetők lehetőleg ne vonják ki lejáratkor az összes vagyont. Ez nagyjából 49,7 milliárd forint tőkebeáramlást jelentett az év során a pénzpiaci alapoknak, amiből az év végére 19,2 milliárd forint maradt befektetve (39%). A nettó beáramlás a lejáró garantált alapokból tehát 30,5 milliárd forint, ami kb. 15%-a a pénzpiaci alapok teljes nettó cashflowjának. A további alaptípusok közül az év nagy vesztesei az ingatlanalapok lettek a 2008 végi, jól ismert negatív események hatására, ahol a jelentős tőkekiáramlás trendje csak az év kétharmada után fordult meg. Az év utolsó harmadának tőkebeáramlása azonban közel sem egyenlítette ki a korábbi pénzkivonást. Jelentősen emelkedett a részvényalapok állománya, ami nagyobb részt a tőzsdei árfolyam-emelkedések eredményeként jelentkező magas hozamnak köszönhető és csak kisebb mértékben a tőkebeáramlásnak.
 
A legnagyobb alapkezelők pozíciójában nem történt lényegi módosulás, leszámítva az Aegon korábban már említett kiemelkedő térnyerését. Jól látszik, hogy a nagyobbak közül a banki háttérrel egyedüliként nem rendelkező Concorde alapkezelő az, amely az egész év során a piacszerzésre koncentrált. A többi alapkezelő esetében az anyabanki forrásgyűjtő stratégia – átmenetileg – látszólag csökkenthette az alapkezelő pozíciójának jelentőségét.

 

 

Folytatódó növekedés: Ebben az évben a magyar gazdaság még mindig stagnálás közeli állapotban marad, sok bizonytalanság mellett. A legvalószínűbbnek ítélt forgatókönyv szerint azonban a befektetési alapok állománya tovább növekszik. A további bővülést egyrészt az alapok mögötti eszközök hozama biztosítja. A befektetési alapok portfoliójában 43% betét, 22% állam- és vállalati kötvény, illetve diszkontjegy, 22% részvény, 10% ingatlan. Az eszközönként becsült éves hozam alapján 2010-re átlagosan 8-9% körüli hozamot várunk. Másrészt a folyamatosan stabilizálódó pénzügyi környezet ismét versenyképessé teszi az alapok hozamait, egyes alaptípusok pedig jó beszállási pontot jelenthetnek a befektetőknek 2010-ben. A bankok is mind kevésbé szorulnak rá az elszámolóár körüli, vagy afeletti betétgyűjtésre, a hosszú távú megtakarítások megszerzésének jelentősége jobban előtérbe kerül. Ehhez járulnak még hozzá a januártól bevezetendő, hosszú távú megtakarításokhoz fűződő adókedvezmények. Emellett jelentősen – és várhatóan tartósan – megemelkedett a lakosság megtakarítási hajlandósága a korábbi időszakhoz képest, ez 2010-ben nagyjából a GDP 4,1%-a lesz. A befektetési alapok aránya hagyományosan a teljes lakossági megtakarítás 10%-a körül alakul. Így a hozam mellett várhatóan a pozitív tőkeáramlás is biztosított – állítja Molnár Péter.

Várakozásaink szerint a garantált zártvégű alapok népszerűsége ismét emelkedésnek indul 2010-ben, amit a hosszú távú befektetések adókedvezménye is ösztönöz. A hozamgarancia biztosítása domináns maradhat, a kiemelkedőbb hozamok érdekében azonban a későbbiekben a garantált alapok betétarányának – azaz garanciája mértékének – csökkentésére lehet szükség. Ennek a folyamatnak a beindulása, a garantált alapok kínálatának további színesedése a befektetői kockázatvállalási étvágy visszatérésének ütemétől függhet. A pénzpiaci alapok népszerűsége valószínűleg változatlan marad, mivel a betéti kamatokat jellemzően meghaladó hozamú, kötöttségek nélkül járó megtakarítási forma, alacsony kockázati szinttel. A likviditási alapok előnyeit elsősorban a vállalatok használják ki, de az alaptípus a lakosság körében is igen kedvelt. Az ingatlanalapok népszerűsége valószínűleg még egy jó ideig nem éri el korábbi szintjét, mivel ezek esetében a befektetőket sokkal nagyobb sokk érte, a bizalom visszatéréséhez hosszabb idő kell. Az év utolsó harmadában azonban a tőkeáramlás egyenlege pozitív volt, így szó sincs arról, hogy végleg le kellene írni ezt az alaptípust. Különösen, hogy a nyomott ingatlanárak sok befektetőt beszállásra ösztönözhetnek.

Becslésünk szerint így a befektetési alap állomány 2010-es növekedése hozzávetőlegesen 15%-ot ér el a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv esetén.

Az elemzésben közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek, azok az elemzők saját véleményét tükrözik, amely újabb információk megjelenése esetén természetesen változhat. Az információk nem minősülnek a MKB Bank üzleti ajánlatának, illetve tanácsának. Az elemzés hitelesnek tartott adatokon alapszik, de benne szereplő információk valódiságáért, valamint az azok alapján készített előrejelzésekért, illetve bármely, ezekre alapozott üzleti döntésért az MKB Bank felelősséget nem vállal.